Egy nem hétköznapi eset...

 

Kollégáinkhoz egy hasmenéses nyúl érkezett a rendelőbe. Rendellenes koprofágiát figyeltek meg nála. Helyben készített hematoxilin-eozinnal festett bélsárkenet alapján a bélsárban jelentős számban figyeltek meg heterofil granulocitákat. Ezt követően küldtek mintát laborunkba.

 

A 24 órás tenyésztési eredményt - ahogyan azt nyulaknál, rágcsálóknál és madaraknál szokás - összevetettük egy Gram-festett kenettel. A kenetben rendkívüli módon visszaszorult bélflórát láthattunk, elvétve egy-egy Gram-negatív pálcát.

 

Ilyen esetben az első kórokozó, ami a mikrobiológus és klinikus állatorvos eszébe jut az az Escherichia coli, azonban a táptalajon csak elvétve nőttek laktóz pozitív telepek, a tenyészetet inkább laktóz negatív kolóniák uralták.

 

Biokémiai tesztekkel, antibiogrammal és ELISA teszttel identifikáltuk a laktóz negatív telepeket és egy olyan kórokozóra bukkantunk, amelyet ezidáig csak szakirodalomban olvastunk és számos kérdést vetett fel...

Az identifikálás szerint a hasmenést Yersinia enterocolitica O3 okozta!

Kép: Yersinia enterocolitica szelektív táptalajon
(Alföldi Ágnes kolléganőnk munkája)

Miért különleges eset?

 

Főként kutyákkal foglalkozó praxisokban - különösen a tavaszi és őszi esős időszakokban időnként előfordul a Yersinia enterocolitica okozta hasmenés. Ezt a kórokozót rágcsálók és vaddisznók hordozzák bélcsatornájukban. Ha a tavaszi, vagy őszi időszakban a kiránduló kutya ilyen bélsárral szennyezett pocsolyából iszik, könnyen fertőződhet Y. enterocoliticaval. 

 

A rágcsálók körében inkább elterjedt Yersinia pseudotuberculosishoz hasonlóan ennél a fajnál is előfordul, hogy extraintestinális megbetegedéseket (májtályog, mesenteriális nyirokcsomó tályog stb...) okoz. 

 

Megfelelő kezelés hatására (3. generációs cefalosporin, vagy potenciált szulfonadmid, vagy fluorokinolon) a megbetegedés kezelhető, azonban a Y. enterocolitica baktériumai hajlamosak - a Salmonella fajokhoz hasonlóan - intracellulárisan "elbújni" és huzamosabb ideig tünetmentesen ürülni.

 

Az eset érdekességét az adja, hogy ez esetben nem egy pocsolyavizet fogyasztó kutyáról, hanem lakásban tartott nyúlról van szó, aki nem találkozhatott vadon élő rágcsálók, vagy vaddisznók bélsarával szennyezett vízzel.

 

Akkor honnan jött a fertőzés?

 

Ha nem egyértelmű a fertőződés forrása, célszerű pontosabban kikérdezni az állattartót, hogy hol jártak a pácienssel a fertőződés előtt. A történet főszereplője például rendszeresen látogatott kutyakozmetikát. A tulajdonos nem tudott több információt adni a kozmetikáról - és nekünk sem célunk ezen helyek megbélyegzése - azonban könnyen előfordulhat, hogy a nyúl ebben az intézményben találkozhatott egy olyan eb bélsarával, aki korábban Yersinia enterocolitica fertőzésen esett át és tünetmentesen ürítette a kórokozót.

 

Első a Duo-Bakt történelmében

 

Az esetben említett páciens klóramfenikol - és a párhuzamosan jelenlévő E. coli miatt colistin - kezelés hatására túlélte a találkozást ezzel a rendkívül veszélyes és zoonotikus mikróbával. Az áprilisi kontroll bélsár vizsgálaton már fizikális vizsgálattal mindent rendben találtak és normál bélflórája volt.

 

Mi a Duo-Bakt Laborban pedig sikeresen izoláltuk az első Yersiniat nyúlból.

 

Köszönjük ezt a különleges esetet a Focus-Vet Állatorvosi Rendelő munkatársainak.