Mennyi az annyi?

Avagy hány százalékban várhatunk pozitivitást?

Gondolkodtál már azon, mégis hány mintából érkezik könnyen kommunikálható, pozitív eredmény? Miért nem lett pozitív egy adott minta, amikor minden jel arra mutatott, hogy kézzel fogható kórokozónak kell jelen lennie.

Egy klinikai mikrobiológiával foglalkozó laboratórium életében különösen nagy jelentősége van a preanalitikai, analitikai és posztanalitikai hibáknak, mivel egy tévesen pozitívnak kiadott lelet felesleges antimikrobiális terápiához vezethet. Ezért ebben a Duo-Bakt Hírlevélben elsősorban ezeket a hibákat járjuk végig.

Preanalitikai hibák

Humán mikrobiológiával foglalkozó kollégák régi, ám örökbecsű mondása, hogy "olyan az eredmény, mint-a-vétel". Elfogadott nemzetközi statisztikák szerint a preanalitikai hibák teszik ki a nem megfelelő eredmények közel 70%-át.

Kontamináció

Fontos, hogy mikor mikrobiológiai mintát készülünk venni, figyelembe vegyük a mintázandó terület mikrokörnyezetét. Ismert tény, hogy a gerinces szervezetek olyannyira szoros kapcsolatban élnek saját mikrobiomjukkal, hogy a szomatikus sejtjeiknek száma kisebbséget képez a mikróbák sejtszámával szemben.

Ennek fényében az emésztőcsatornából, felső légutakból és kültakaróról vett minták komoly kontaminációs kockázot hordoznak. Az itt élő - elsősorban baktériumok - jelentős része az úgynevezett "fakultatív patogén" kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy csak megfelelő virulenciafaktorok jelenléte és meggyengült immunitás, vagy barrierfunkció (locus minoris resistentiae) esetén okoznak problémát.

GYIK: Mivel tisztítsak, hogy ne "mossam le" a patogéneket?

Általában egyszerű fiziológiás sóoldattal, történő előtisztítás elegendő. A patogének - amennyiben infekcióról beszélhetünk - olyan szinten tapadnak a szomatikus sejtekhez, hogy egy sóoldatos előmosás nem fogja eltüntetni őket a mintából. A biofilm oldására használható oldatok, vagy gyorsan elbomló, elpárolgó fertőtlenítőszerek sem befolyásolják jelentősen a mikrobiológiai vizsgálat eredményét.

Kiegészítő információk

Figyelni kell a mintázandó terület megtisztítására, valamint a releváns kórelőzmény, egyéb kiegészítő leletek csatolására a fent említett "fakultatív patogének" miatt. Enélkül a laboratórium fals negatív, vagy fals pozitív eredményt prezentálhat.

Mennyiség

Főként dermatofitonok, légúti gombainfekciók és parazitológiai vizsgálatok esetén különösen fontos a megfelelő mennyiségű minta küldése.

Szállítás

Azok a minták értékelhetőek jól, amelyek megfelelő hőmérsékleten tárolva, 2-3 napon belül megfelelő mintavételi eszközben a laboratóriumba érkeznek!

Analitikai hibák

Laboratóriumunk működése a humán klinikai mikrobiológia alapjain nyugszik, évtizedes viszonylatban ehhez a színvonalhoz mérjük magunkat. Egységes protokollokat használunk és minden "újítást" hosszú tesztidőszak előz meg. Feldolgozási és mintaértékelési szabályaink alig, szakmai igényekre reagálva változtak.

Az analitikai hibák mérésére a legjobb megoldás, ha megvizsgáljuk, hogy milyen pozitivitással dolgoztunk adott időszakban.

Pozitivitás alatt azt értjük, hogy az összes beküldő összes vizsgálatából (adott mintatípusnál) hány százalékban prezentáltunk kézzel fogható kórokozót, vagy igazoltunk legalább egy parazitózist.

A diagramokon az elmúlt 5 év statisztikáit látjátok a leggyakoribb mintatípusoknál.

Pozitív bőrkaparék tenyésztésbe belevettük az összes bakteriális és gombás megbetegedést. Előbbiekből azokat tekintettük pozitívnak, amelyeknél laboratóriumunk munkatársai a rendelkezésre álló kórelőzmény és klinikum alapján a kitenyésztett baktériumot kórokozónak minősítették.

Ebben a folyamatban jelenhet meg analitikai hiba a laboratórium részéről, hogy tévesen ítéli meg az adott tenyésztést. Ennek kiküszöbölésére a legjobb megoldás, ha élő kapcsolat áll fenn a vizsgálatot megrendelő kollégák és a laboratórium között. Röviden: telefonos, vagy írásos konzultációt folytatunk az adott esetről.

A fülváladékok tenyésztéséről elmondható, hogy gyakorlatilag évek óta azonos számban értékeljük pozitívnak a tenyészeteket. Az itt megjelenő leggyakoribb hiba posztanalitikai. A fülváladékok mikrobiológiája az esetek döntő többségében citológiai és klinikai előzmény nélkül nem értékelhető!

Különösen igaz ez macskákra, ahol a gennyes hallójárat-gyulladások többsége mögött egyéb kórok rejlik. Ide értendőek a hallójáratban megjelenő polipoid növedékek, a középfülgyulladás, fülrühösség stb...

Vizelet tenyésztésnél kutyáknál látunk emelkedő tendenciát, párhuzamosan azzal a jelenséggel, hogy egyre tudatosabban kérnek tőlünk, vagy a PraxisLabtól vizeletüledék vizsgálatot és megjelentek a "ha indokolt, legyen tenyésztés" jellegű megrendelések is.

A macskák vizeletvizsgálatai az elmúlt 4 évben gyakorlatilag konstansnak mondható, viszont a kutyákhoz viszonyítva alacsony pozitivitást láthatunk.

Az enterális patogének kimutatására irányuló vizsgálatokat a két leggyakoribb állatfajnál összevontuk, mivel mindkettőnél a Salmonella, Yersinia és Campylobacter fajokat lehet kórokozónak tekintetni.

A statisztikába belefoglaltuk azokat a ritka eseteket is, amelyeknél a fent említettektől eltérő baktériumot minősítettünk kórosnak. Ez utóbbi azonban rendkívül ritka, évente 1-3 eset. A szakmai előírásoknak megfelelően rendkívül szűk betegkörnél lehet a normál bélflórát alkotó mikróbákat (E. coli, K. pneumoniae, Enterobacter spp.) kórokozóként prezentálni!

A két leggyakoribb parazitológiai vizsgálat száma az utóbbi időben jelentős csökkenést mutatott, aminek az oka rendkívül kézenfekvő.

A rendelőkben a szívférgességgel küzdő kollégák egyre gyakrabban használnak széles spektrumú antiparazitikumokat. Míg 6-8 évvel ezelőtt elmondható volt - és a Duo-Bakt munkatársainak megélése is az volt - hogy bőrkaparékok esetén tízből egy esetben találkozhattunk Demodex, rühatka, Cheyletiella vagy tetű fajokkal, manapság ez a szám drasztikusan csökkent, hála a fent említett szerek hatékonyságának.

Posztanalitikai hibák

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a mikrobiológia kiegészítő vizsgálat. A kiadott leleteket minden esetben az egyéb kiegészítőkkel és klinikummal együtt kell értékelni! Ezen gondolat mentén elmondható, hogy bizonyos esetekben a negatív eredmény is eredmény.

Mindig vegyük figyelembe a preanalitikai hibáknál tárgyalt mikrokörnyezetet és hogy a kitenyészett mikróba lehet-e patogén az adott kórképben.

Miért fontosak ezek a statisztikák?

A fent említett számoktól történő jelentős negatív eltérés jelentheti, hogy indokolatlan esetekben készül a vizsgálat. Az indokolatlanul végzett kiegészítő vizsgálat - és adott esetben egy fals pozitív eredmény - rendkívüli módon eltérítheti a pontos diagnózist!

Mindemellett az állattartók szemében is jobb színben tűnik fel az állatorvos, ha a kiegészítő vizsgálatokat megfelelő sorrendben, költséghatékonyan végzi.

Mit tegyek, ha más statisztikáim vannak?

Hasonló témakörben írt esettanulmányt partnerlaborunk, a Praxislab.